Csoport neve: Segmentation_Fault
Feladat sorszáma: 6
Feladat címe: Stratégiai játék
Projekt terv
Gyakorlatvezető::
Repási Tibor

Csoport tagok:
|
Turai Attila |
j74x9i |
turai1@iit.uni-miskolc.hu |
|
Hadházi Csaba |
uvbydq |
hadhazi1@iit.uni-miskolc.hu |
|
Keserű János |
iu84y5 |
keseru@iit.uni-miskolc.hu |
|
Petrik András |
f3zyt9 |
petrik3@iit.uni-miskolc.hu |
|
Sebe György |
ozj1fr |
sebe2@iit.uni-miskolc.hu |
2006.03.03
Történet
|
Dátum |
Verzió |
Leírás |
Szerző |
|---|---|---|---|
|
2006.03.03. |
1.0 |
Kezdeti verzió |
Segmentation_Fault |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalomjegyzék
1. Csoport tagjai, struktúrája
2. Fejlesztési terv: mérföldkövek
3. Programozói nyelvek, fejlesztő eszközök
4. Használni tervezett eszközök, technikák
5. Leendő produktumok (dokumentum), és létrejöttük ideje
7. Bemutatás (demo) és szállítás módja, ideje
A csoport neve: Segmentation_Fault
A csoport tagjai:
Turai Attila – csoportvezető, tervező, programozó, tesztelő
Hadházi Csaba - tervező, programozó, tesztelő
Keserű János - tervező, programozó, tesztelő
Petrik András - tervező, programozó, grafikus, tesztelő
Sebe György - tervező,
programozó, animátor, hangmérnök
A fejlesztés kezdeti időszakában a követelmény analízisre és az ahhoz tartozó dokumentumokra kell a hangsúlyt fektetni, hogy rálátást kapjunk a megoldandó probléma részleteire. Így később már csak az itt kidolgozott elképzelések kibővítésén, és megvalósításán kell fáradoznunk. Fontos a kezdeti, alap elképzelések lefektetése, a projekt lefolyásának megtervezése. Ezeket a gondolatokat a Vision dokumentum és ezen dokumentum, a Projekt terv tartalmazza. A fázis tervezett lezárása: 2006.03.10.
A fejlesztés következő fázisa a specifikáció, melynek célja, hogy az informatika nyelvén megfogalmazzuk a problémát. Ez már nem annyira felhasználóhoz közeli leírás. Inkább az implementáció felé tekingetve közelítjük meg a problémát. A fázis tervezett lezárása: 2006.03.24.
A tervezés fázisában a leendő kódolásra kell helyeznünk a hangsúlyt, ugyanis annak részleteit készítjük elő. Helytelen tervezés esetén a kód nem lesz dinamikus, átlátható, jól felépített. A fázis tervezett lezárása: 2006.04.14.
Következő lépcsőfokunk a
kódolás lesz, mely során elképzeléseinket a kiválasztott programozási
nyelvben leprogramozzuk. Ezt a fázist nevezzük implementációs fázisnak. A
fázis tervezett lezárása: 2006.05.12.
Az előző fázis végtermékeként
létrejött elemek, nem biztos, hogy minden feltételt kielégítenek,
minden esetben jól működnek, ezért tesztelni kell őket. Ekkor
egyszerűbb alkalmazásokba illesztjük őket, és így kutatjuk hibáikat. A
megtalált hibákat kijavítjuk, és a kijavított függvényeket újra
teszteljük. Ez a folyamat a tesztelés
fázisa. A
fázis tervezett lezárása: 2006.05.12 után. A többlépcsős
tesztelési fázis egy, esetleg kritukus esetben két hónapot vesz igénybe.
A folyamatos tesztelés eredményekét létrejön egy kezdeti változat, ami bár teljes értékű, mégis lehetnek még hibái, esetleg hiányosságai. Ezt játék tesztelők kezébe adjuk, akik a szoftvert használva segítenek az alkalmazás tökéletesítésében, a játék pontos beállításaiban, hogy még élvezhetőbb legyen a játékmenet.
A kész implementációt sokszorosítjuk, majd eljuttatjuk a kereskedőkhöz, s őáltaluk a végfelhasználókhoz.
A megcélzott felhasználók nagy
része jelenleg MS Windows
operációs rendszert használ. Ezen felhasználók körében a
legközkedveltebb rendszerek a 2000
és az XP. Így, a piac
elvárásai miatt, mi is ezekre az operációs rendszerekre fejlesztünk. A Visual C++ fejlesztőeszközt
használjuk a forráskód elkészítéséhez.
Napjainkban egyre több felhasználó fordul a Unix alapú rendszerek felé.
A különböző Linuxok egyre nagyobb teret hódítanak a megcélzott
felhasználói körben. Ezért fenntartjuk a lehetőségét annak, hogy a kész
szoftvert később átírjuk Linux rendszerekre is.
Használni kívánt eszközök hardveres megközelítésben:
A következőkben a keletkező
dokumentumokat a fázisokhoz társítva ismertetjük.
A tesztelés során a
függvénykönyvtár elemeinek pontos
működését kell elérni. A tesztelést különböző alrészekre
bontjuk. Az első szakaszban a függvényeket
egymagukban vizsgáljuk egy kisebb tesztelő alkalmazásba
beillesztve. A függvényeknek különböző feladatokat adunk, és vizsgáljuk
a kimenetüket, hogy megfelelő-e. Ezenfelül a függvények belsejébe
építünk vizsgáló programrészeket, melyekkel a függvény belső működését
figyeljük meg. A tesztelés során megpróbáljuk a függvények működését
optimalizálni és a legjobb teljesítményt elérni. A következő lépcsőben
a függvényeket már együtt vizsgáljuk. Teszteljük,
hogy kellőképpen megvalósítják-e a közös funkciókat. Ezután a felépült
még grafikai elemekkel nem, vagy részben felruházott szoftvert
egészében vizsgáljuk. Ha ezen a fázison is átment, akkor már a grafikai
elemekkel felruházott teljes programot
teszteljük. A végső fázisban természetesen a grafikai harmónia szemrevételezése
is szükséges. Ezen fázisok befejezése után kész a program első
grafikailag és funkcionálisan teljes változata. Mivel minden ember a
tökéletességre törekszik, de azt elérni képtelen, ezért a kész
programban is lehetnek hibák, amire a programozók nem gondoltak. Csak a
gyakorlat, a használat során lehet bizonyos hibákat felfedezni és
kiszűrni. Az ilyen irányú teszteléseket profi játék tesztelők végzik, akik
tanácsokkal látják el a programozókat és regisztrálják a megtalált
hibákat. A tesztelési fázis végeztével elkészül a kész termék. Sajnos
még ebben is előfordulhatnak hibák, de ezeket az aktív felhasználók találják majd
meg. Ezért szükséges, hogy az első piacra szánt kiadás után
folyamatosan karban legyen tartva a szoftver. A megtalált hibák
javításait csomagokban lehet majd letölteni a termék weblapjáról,
illetve egy adott számú javítócsomagúj verzió kiadását is
eredményezheti. Tulajdonképpen fogalmazhatunk úgy, hogy amíg a
szoftvert
karbantartják, addig a tesztelési fázis egy része nem ér véget.
A fejlesztés során keletkezett
dokumentumokat és egyéb termékeket a külön megadott táblázatban
összefoglalt részhatáridőkre, a tárgy honlapján közölt címről kell
feltölteni. Amíg ez nem lehetséges, a dokumentumokat e-mail -hez mellékelt csomagolt fájlban küldjük el,
rendszerezve. Ezenfelül az e-mail tartalmazni fog egy URL címet is ami a szoftver
weboldalára mutat. Az elküldött csomagolt fájlokban a jegyzékek nevei az egyes tervezése fázisok lesznek(
Mint például: Követelmény analízis ). Ezen jegyzékeken belül lesznek
találhatók a fázishoz kapcsolódó dokumentumok, amelyek verziószámmal és
egyedi elnevezéssel lesznek ellátva( Pl.:
Vision_dokumentum-1_0.html Jelentése: Vision dokumentum 1.0 ). A
szöveges dokumentumok publikálása html
formátumban történik. Minden jegyzékben megtalálható lesz a
hozzá tartozó munkanapló ( -
melynél a verziószám az utolsó módosítási idő lesz - ) és értékelési táblázat.
A kész terméket személyesen mutatjuk be az iránta érdeklődők számára.
Előfordulhat, hogy idő hiányában, más esetlegesen nem tervezett
tevékenységek, elfoglaltságok miatt valamelyik határidőt nem tudjuk
pontosan teljesíteni. Ezen nem betervezett csúszások miatt előre is a
"cégvezető" szíves megértését kérjük.
A fejlesztés során fellépő problémák megoldásához szükséges információkat különböző informatikai szakkönyvekből illetve az internetről fogjuk beszerezni. Ezen dokumentumok pontos neve még nem ismert, hiszen nagyban függnek a felmerülő problémáktól. A Visual C++ -al foglakozó szakkönyvek és a fejlesztőrendszer súgója minden bizonnyal segíteni fogja munkánkat.
Előre látható fontos
hivatkozások:
[1] A dokumentáció megírásához:
http://openoffice.org http://www.mozilla.org
[2] Windows operációs rendszerek: http://www.microsoft.com/windows
[3] Visual C++ fordító: http://msdn.microsoft.com/visualc
[4] Poseidon UML szerkesztő: http://www.gentleware.com
[5] Projekt menedzser: http://simpleprojectmanagement.com
[6] GNU C++ fordító: http://gcc.gnu.org